Ma reggeli párbeszéd Hannával:- Apa kinek a pocakjában volt? - eltartott egy ideig, mire rájöttem, mit akar ezzel...- Erzsi mama pocakjában.- És te?- Én Rozi mama pocakjában. Te, meg Ármin pedig az én pocakomban...- Hanna, kis gondolkodás után:- És Andriska is a te pocakodban volt...…

  "Miért sirattok? Hisz Isten arca volt, mely símogatón, hívón rám hajolt. És én mentem... S most fényözönben élek És nem vagyok más Csupán tisztult lélek. Sziromhullás volt... Árnyékom lehullt... A szemetek hát könnybe miért borult? Ha emlegettek: köztetek…

Gondolkodtam. Meghánytam - vetettem, apjával tanácskoztam... Szerkesztettem, sokat. Még így is sokkoló lehet. Mégis ide linkelem Andris fotóját. Olvasható oldalt a története, ég a gyertyája, neki ajánlom ezt a blogot... Legyen itt hát õ is, legalább egy link mögött:ANDRÁS BENCE…

Márai SándorEgy kisgyermek halálára Mi is maradt belõle? A neve,hajának illata a hajkefén,egy micimackó, a halottlevele,egy véres rongy és ez a költemény.A világ hatalom és értelem,nem értem, miért tették ezt velem.Nem pörölök. Élek és hallgatok.Most angyal, ha vannak…

Várnai Zseni Holt gyermek anyja Anya, akinek holt gyermeke van, A fél testével maga is halott, És húzza, vonja le, a föld felé, Mit énjébõl a földnek átadott. Anya, akinek holt gyermeke van, Csak félszemével néz a napba már, A másik szeme túl a Mindenen Holt gyermeke távol…

Enyának olyan a hangja, mint egy angyalnak. :) 

Hét évvel ezelõtt Andrist erre a napra vártuk.Nem jött.Apja már hónapokkal elõre beírta az asztali naptárba ákombákom betûivel: "Andriska, hol vagy?"Akkor még itt volt, velünk volt.Én sejtettem valamit, mert rengeteget bõgtem. Emlékszem, hogy kint ültem a teraszon…

Tegnap délután több zápor is átvonult felettünk, a teraszról vártuk a gyerekekkel mindig, hogy elálljon az esõ... Az utolsó után gumicsizmát adtam rájuk és elmentünk sétálni. Rohantak a vizes úton, ugráltak a pocsolyákban, nagyon élvezték. Mire hazaértünk, a fejük búbjáig…

Ma van ugye a Költészet Napja. Thaliánál szép bejegyzést olvastam errõl. Ott, a kérdésére azt írtam, hogy nem vagyok nagy versolvasó, de aztán mégis kiderült, hogy elég sok kedvenc versem és költõm van. A két legnagyobb kedvencem (gyerekvers mindkettõ) Andrishoz kötõdik,…

Megint egy zene, amirõl Andris jut eszembe...