mert hónapok elteltével se csökkennek az elvonási tüneteim, és, mert valamiféle felelõsséget érzek az iránt, hogy ezt a blogot írjam tovább, a millió emlékkel... A fészbúk meg nem ugyanaz, még, ha az itteni ismerõsök többségével ott is "találkozom". Igaz, hogy az gyorsabb, mittomén... De mégis itt vagyok otthon.

Tény, hogy idõm sem volt a blogolásra, vélhetõen ezt követõen se lesz, de majd szakítok innen-onnan.

Dióhéjban: Álmos nõ és tanul, és mindjárt egy éves lesz, Ármin okos kis lükepék a furaságaival együtt, Hanna gyûri a sulit és hozza a jó jegyeket... Egyszóval, minden a régi. :)

(Hatodikán "megünnepeltük" Andris 9. szülinapját is... )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.