Olyan üres nélkülük a ház...

Gyakran van úgy, hogy elmennek mamázni pedig, fõleg Hanna. Õt anyós már fél évesen egész délutánokra elvitte, Ármin nem adja ilyen könnyen magát, anyóséknál csak úgy hajlandó ott maradni, ha nem én viszem. Velem ugyanis jönni szeretne haza, és jön is persze... Pedig imádja apóst, egyfolytában a nyakán lóg, és nem is emleget minket, nem hiányzunk neki, ha már ott van náluk, nélkülem. Rosszalkodik, lehet csibéket, kakasokat nézni, kutyát etetni, udvart söpörni, homokot szórni, biciklit tolni... (Anyuékat azért nem említem most, mert ott minden további nélkül elvannak, egyfolytában anyumat emlegeti a kis lükepék egyébként is; õ, és Feripapa (após) a kedvence. Az apóséknál való kibontakozásban szegény anyósom hátráltatja, úgy vettem észre, csak azt nem tudom megfejteni, miért, és anyós sem tudja... Lehet, túl hangosan beszél, vagy túl vörös a haja, vagy nem tudom.)

Na, mindegy.

Ma délben hívott anyós, hogy elmehetne-e Hanna. Ármin végighallgatta a telefonbeszélgetésünket, közbenkiabált, hogy Én is megyek, én is megyek... Mikor pedig azt mondtam anyósnak, hogy jöjjön Hannáért (biciklivel, ami ugyi egy gyerek szállítására alkalmas csak), Ármin meg marad itthon és majd megvigasztalom, keserves bõgésbe kezdett. (Mármint Ármin.) Így megegyeztünk, hogy autóval jönnek értük. Kb negyed óra telte el a beszélgetés és a megérkezésük között, addig a kölkek kint gubbasztottak az elõszobában és várakoztak... Azt az örömet, mikor Ármin meglátta Feripapát! Anyóst félretolva "Papájoz, papájoz akarok" csatakiáltással ugrott após nyakába, a szandiját se vette fel, el nem engedte volna a papát semmi pénzért. Rám csak egy kóbor pillantást vetett... és már mentek is.

Tiszta hülye vagyok, de nagyon rossz volt a lakásba visszajönni, mindenhol a játékaik, a tízórai maradékai, a félig telt szörpöspohár... Áhh, rossz volt na, szívszorító, elpakolni is, pedig csak ide mentek 2 utcával arrébb és szuperjól érzik magukat...

A lüke szentimentális anya azóta kimosott és kiteregetett 2 adagnyi ruhát, összepakolt (ismételten), kiposzívózott (ismételten) és felmosott (na, azt ma elõször), mostmeg itt ül és dolgoznia kéne, de ezt még leírta ide magának.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.