Álmos szobatisztaságra nevelése egyelõre esélytelen. Játékmaci bilire ültetésétõl kezdve a figurás papírbiliig már mindennel próbálkozik az egész család; hiába. Egyelõre azt látjuk célravezetõnek, amit a fiatalúr saját magától kitalált: kíséri Ármint a vécére, és ott megbeszélgetik mint férfi a férfival, hogy mi is a teendõ.

Tegnap úgy kísérte, hogy közben nyalókát evett (nem vettem észre, hogy a szájában van még).

Nagy visítást és röhögést hallottam, és közölték, hogy a nyalóka biza beleesett a vécébe (ismerve a nagyfiamat, elképzelhetõnek tartom, hogy ebben a beleesésben hatékonyan közremûködött is :P ). Kérdeztem, ugye nem vettétek ki? Nem. Lehúzták.

Még jó.

***

Ármin panaszkodik:

- Azt nem szeretem, mikor az oviban a M. mindig sugdolózik a B-zsal, és azt mondja neki, hogy ne legyen az én barátom. De aztán én is sugdolóztam a Gy-val, de én nem azt mondtam neki, hogy ne legyen a M. barátja...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.