Hanna a szobában kuksolt egy órát, néha kiszaladt ollóért, szalagért, miegymásért. Aztán jött hozzám, odaadta az ajándékát (papírba csomagolt pár cukrot, egy rágót, egy száraz falevelet, és egy cetlire ráírta: "Boldog õszt kívánok!"...

Nem akarom, hogy a gyerekeimnek ez a tiszta, csupa szeretet korszaka elmúljon...

(A tegnapi rossz jegyet mára kijavította (nem, nem a füzetben ) Helyes. )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.