2011.12.16. 11:08
Büszkeség
Nahát, hogy milyen aprónak tûnõ dolgok be tudják aranyozni az ember napját... :)
Reggel összefutottam Hanna tanító nénijével, aki elkezdte nekem mondani, hogy a kezdeti rémület (õk is megijedtek Hanna elsõ 2 hétben tapasztalt viselkedése láttán) után micsoda pozitív csalódásban van részük, Hanna teljesen "kivirágzott", játszik, boldog, igyekszik, sokat jelentkezik, ügyes matekból és magyarból is, és "elmondható, hogy a legjobbak között van." Na, épp ez kell az én anyai szívemnek. 
Most épp a délutáni zsúrjára készülök és lufikat aggatok még a plafonra is. 
10 komment
Címkék: suli Hanna
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.