... az élet Árminügyben.

Délelõtt választottunk neki keretet. Én még abban a hitben voltam, hogy gyereknek nem lehet "normális" szemüveget csináltatni, csak amolyan esztékásfélét, csontkerettel, rugós füllel, blablabla. Nos, kiderült, hogy nem így van. Szebbnél-szebb kereteket mutogattak nekünk; Árminnak mind tetszett, nézte magát a tükörben és vigyorgott, mint a tejbetök. Felõle akár mindet elhozhattuk volna. Mivel kerek a feje, nehéz volt a választás, ugyanis, szélesebb archoz hosszabb szár dukál... (Nem is értem ezt, golyófejû gyerek ne legyen rövidlátó, vagy hogy? ) De aztán találtunk egyet, az elsõt, amit felpróbált; irtó aranyos, nagyon komoly buksija lett tõle. Két hét múlva lesz kész, küldik majd az sms-t. (Azt már meg sem merem mondani, mennyibe került... )

Felhívtam a kiszemelt fogorvosnõt is, nagyon aranyos volt, elmesélte, hogy nem biztos, hogy tud bármit is kezdeni Ármin fogával, mert ad 1.: ha kicsi a lyuk, nem bolygatják, csak, ha már fáj; ad 2.: van, amelyik gyerekkel egyszerûen nem tudnak mit kezdeni, annyira tiltakozik. Jövõ kedden délután megyünk hozzá - meglátjuk, mire jutunk...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.