Ármin nincs jól, nagyon nincs. Már (most épp) nem lázas, de fekszik, alszik egész nap, nem játszik, ha fent van, akkor is csak koslat utánam, kéredzkedik az ölembe, vagy az apjáéba; enne, de nem tud, inni se nagyon. Félek, hogy ki fog száradni. Holnap  beviszem orvoshoz, remélem, nem küldi kórházba.

Csupa seb a szája széle, fogyott vagy két kilót, a szívem szakad meg miatta...

Lennék inkább én beteg. (Mondjuk, még lehetek...)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.