2010.04.11. 08:24
Két vers
Ma van ugye a Költészet Napja. Thaliánál szép bejegyzést olvastam errõl. Ott, a kérdésére azt írtam, hogy nem vagyok nagy versolvasó, de aztán mégis kiderült, hogy elég sok kedvenc versem és költõm van.
A két legnagyobb kedvencem (gyerekvers mindkettõ) Andrishoz kötõdik, nagyon erõs érzelmek fûznek hozzájuk. Ezeket kívülrõl tudom, és Hanna is. Õ korosztályához mérten tekint rájuk, én mélyebb tartalmat látok bennük...
A megzenésített Mándy Stefánia vers hallatán mindig könnyes lesz a szemem - történt ez most is, hiába ült Ármin fiam az ölemben, miközben néztük a videot. :) Halász Juditot kisgyerekkorom óta imádom egyébként. 
Weöres Sándor:
A tündér
Bóbita, Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita, Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot,
röpteti és kikacagja.
Bóbita, Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.
Bóbita, Bóbita álmos,
elpihen õszi levélen,
két csiga õrzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.
9 komment
Címkék: Andris elmélkedõs
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.