Anyóséktól kaptunk egy vagon szilvát. Délután, ha Ármin felkelt, sütök belõle sütit, ezt:

Ahogy magamat ismerem, nem lesz a legjobb, mer elázik, megég, nem sül át, mittomén... De próba cseresznye. Vagyis szilva. 

Gyerekek is szoktak nekem segíteni, korábban Hanna is, most Ármin átvette már tõle a stafétabotot, õ gyakrabban gubbaszt mellettem a konyhapulton. Kever és nyalakodik, közben elégedetten bólogat és mondogatja, hogy jó, jó... Akkor is, ha nem az.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.