A tegnapi igazán nem az én napom volt, de a mai se lesz az...

Tegnap azzal kezdtem, hogy ismétcsak romlott volt a hús, amit a spagettihez gyártottam volna. (Pedig már megesküdtem rá, hogy sohasoha tálcás darált húst semmiféle hiperben... Mégis vettem a teszkóban, utolsóként raktam a bevásárlókocsiba, légkondis autóval hoztuk haza, egybõl ment a hûtõbe, a szavideje holnap járt volna le... De amikor felbontottam, már büdös volt, mint a dög.)

Álmoskám nyûgös volt egész nap, szombat óta tartó hõemelkedéssel, cipelni kellett egyfolytában.  A meleget nagyon rosszul viselem. Türelmetlen voltam a nagyokkal is.

Ma pedig... beindítottam a mosogatógépet, elaltattam a kicsit, mentem volna zuhanyozni... Mikor hallom, hogy a gép éktelenül sípol és reklamál, a csapot meg hiába nyitom meg, még kotyogás se hallatszik. Nincs víz, ellenben van kint 40 fok, bent 30. Nem tudok fõzni, mosni, fürödni, nem tudunk kezet mosni, semmit nem tudunk. 

Álmos meg ordít.

Elegem van.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.