Elkéstem. (Tudniillik azzal, hogy a gyerekeket elõvigyázatosságból kiveszem az oviból.)

Ma reggel Ármin visszaadta a tegnapi vacsoráját és azóta is elég ramaty állapotban van. (Én meg nem gyõzök mosni... De annyi baj legyen, illetve: bár ez lenne az egész nyavalyában a legnagyobb baj...) Egész nap fekszik, szerencsére kortyolgat egy kis teát (hogy mennyi marad meg benne belõle, az már kérdéses...), és nagyon ügyesen bevette a bûnrossz Enterol port is.

Ezt látjuk belõle egész nap:

Hanna

tartja a frontot (és a rumlit), eljátszik egyedül naphosszat szegénykém, de õ még jól van (csak kócos ) Egyfolytában zavarom kezet mosni, mást nagyon sajnos nem tehetek... (Ja, de: a Domestos-gyár Ritabarátnõmbõl és belõlem fog meggazdagodni úgy gondolom... )

Ha már nálam volt a fényképgép, gondoltam, megörökítem rettenetes fejemet, rajta a hajammal (frissenfestvemosvavágva) az utókornak:

Borzasztóak a fényviszonyok. Eeennyire nem sárga...

"Ó én szegény törpe, össze vagyok törve, mert az orrom dundi, ráadásul gööörbe... "

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.