Tegnap sikeresen eltörtem a szemüvegem... Törlés közben a nyergénél egyszercsak azt mondta, hogy pakk. És volt nincs szemüveg. Maximum monokliként - vagymiaz - használhatnám... Épp indultunk volna P-ra... Levert a víz rendesen, mert nélküle az orromig sem látok, és nanááá, hogy nincs tartalékszemüvegem... Illetve van, egy ezeréves, nem cilinderes és rossz a dioptriája is, kevés. Nagy úr a kényszer: fel kellett, hogy vegyem, hogy az orromnál tovább lássak. Egyetlen lányom meg is jegyezte, hogy úgy nézek ki, mint egy bagoly...

Kóvályogtam, szédültem, fejem fájt, szemem ki akart esni, borrzasztóóó volt a szokatlan okulában, úgy éreztem, ha egy napnál tovább ebben kell kibírnom, bedilizek...

De, nekem is lehet szerencsém... Az optikusnál visszarendeltek délutánra, így "sürgõsséggel" akár jövõ keddre lehet új szemüvegem. Gyors szemvizsgálat, miközben kiderült, hogy negyed-negyed dioptriával kevesebbel is beérem, mint eddig - dokinéni megnyugtatott, hogy ez nem azért van, mert öregszik a szemem, éljenéljen -, rendeltem kontaktlencsét is, és lõn: kaptam is egy próbacsomagot! Duplán nyertem: lett végre újra kontaktlencsém (4 éve használtam utoljára), és látni fogok normálisan jövõ keddig. Tiszta öröm az élet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.