2009.09.12. 11:32
Szeretem
Nah, hogy oldjam a szomorú hangulato(ma)t, idebiggyesztem a kedvenc fotóimat is, mert vannak olyanok is 
:
Itt például apja és lánya látható, 2006 júliusában, a pécsi állatkertben.
Tavaly nyáron pedig azt próbáltam megörökíteni, hogy apja és fija hogyan mérkõzik meg a gyagyasági versenyen. 
Az eredmény döntetlen lett. 
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmamama.blog.hu/api/trackback/id/tr765974068
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ildi 2009.09.12. 13:13:30
Csak hogy ide is legyen komikád :)
Gyagyasági verseny nálunk is döntetlen lenne :) Tegnap nagyon lököttek voltak a fiúk, mondtam nekik, hogy tegye fel a kezét, aki nagyon gyagya :) Erre Domi két kézzel jelentkezett :))))))) Ma reggel meg úgy indított, hogy "Itt a jossz gyejek!" :)))))
Emma 2009.09.12. 13:42:24
Jossz gyejek, édes kis pofa! :D :D
Walburga 2009.09.13. 11:02:47
Pécsi állatkert---ez is egy örök emlék :D .A lányom ekkorka lehetett,mint Hanna ezen a képen....és imádta a macskaféléket,neki a tigris is csak "nagycica" volt.A tigrisketrec rácsai elég messze voltak egymástól ..........pillanat műve volt,és a lányom egyszercsak ott állt a rácsok közt ,szerencsére a tigris épp evett és nem vette észre,hogy a pici lány épp úton van felé ,hogy megsimogassa :D
Azóta ha állatkertben voltunk ,sose mertem elengedni a kezét :D
Emma 2009.09.13. 13:12:53
Walburga, jééézusmária! :D :D
Szomszédlány 2009.09.13. 13:32:04
Jó képek! Nagyon helyes kiccsaládod van!
Emma 2009.09.13. 14:59:55
Köszi! Én nem mindig látom így. :P :D