Ma van ember születésnapja. A negyvenedik...

Délelőtt bementünk Hannával Sz-ra, ott rendeltem oroszkrémtortát, meglepinek, mert az a kedvence; meg tescoztunk is kicsit. Hatalmas forgalom volt, odafelé szemtanúi voltunk egy baleset következményeinek - fiatal anyuci és 2 kisgyerek ült a mentőautóban, a rendőrök irányították a forgalmat, tűzoltóautó is felvonult -, huhh, nagyon rossz volt látni az egészet. Pedig látszólag semmi baja nem volt a kis családnak, de mégis... Lehetett volna. Jajistenem.

Cukrászdában kétszer kellett sorban állnunk, én bénaságom ("bocsánat, hogy élek", nem vagyok elég harsány és nem balhézok, mégha az érdekeimről is van szó) miatt, ebbe most nem megyek bele, megamúgy egyébként is bunkók az emberek és kécc.

Annyira meleg volt, hogy mindenki jeges kávét akart, az utcán volt a sor vége... Egyetlen savanyú képű nő jelentette a kiszolgáló személyzetet. Nade, fél óra alatta hozzájutottunk a zsákmányhoz...Este meg is kóstoltuk, nagyon finom volt, az ünnepelt meghatódott, a gyerekek vidámkodtak, szal jól sült el ez a (szüli)nap.

Én pedig rettenetesen fáradt vagyok...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.