A tegnapi nap ugye a készülõdéssel telt...
Délután festettük a tojást. Jól kezdõdött, ugyanis kiderült, hogy a készlet (tojásölelõ, fólia, matrica, viaszkréta, festék volt egy dobozban) piros zacskójából egyszerûen hiányzott a festék... Gondolkodtam, hogy boldog húsvétot kívánok az érdi székhelyû gyártóknak, de letettem róla. Úgyhogy leányommal összekevertük a zöldet és a sárgát, fantasztikus, fosszínû tojásokat alkotva ezáltal. Õ élvezte, mert megrajzolta õket a krétával, az legalább funkcionált, úgyhogy a minták meglátszottak szépen. Jah, és a 20 tojásból 10 szétrepedt fõzés közben, úgyhogy, gondoltuk, jók lesznek a vacsorához. Ami fõtt sonka - lett volna. Feltettem még mielõtt apjuk hazaért volna (õ akarta megfõzni szegényem, de gondoltam, beelõzöm, mert este 7-kor nekikezdeni a sonkafõzésnek elég gáz...), megterítettem szépen, paprika, torma, kenyér, miegymás; felvágtam Árminnak a húst, mert már nagyon türelmetlen volt, megkóstoltam... és biza nyers maradt. Ment az egész vissza a vízbe, mi meg bolti sonkát ettünk... Azt is már este 8-kor. A húsvéti még kilencig rotyogott.

De legalább a kalács jól sikerült, és vakondtúrástortát is csináltunk Hannával, míg Ármin aludt. Ki is takarítottam, úgyhogy megyünk a nagyszülõkhöz húsvétolni meg ebédelni... A mi nyuszink majd délután jön; õ hozza apucit is a munkából.

Néhány kép - ez a teraszajtó a nappali felõl; a gyerekekkel esténként festegettünk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.