Néhány órája, mióta ma egy fotót kaptam facebook-on, fojtogat valami fájdalomféle, valami meghatottságféle, valami felemelõérzés-féle, meg valami... valami boldogságféle is.

Mert boldog vagyok, hogy nincsenek elfelejtve az alig élt gyerekek, és azok, akik meghaltak, mielõtt megszülettek volna, hogy évrõl-évre lámpások, mécsesek gyúlnak értük, és pillangó készül a mécsesekbõl, és sokszáz fehér lufi emelkedik a magasba... Most csak fojtogat a sírás, de, ha ott lettem volna Kaposváron vasárnap este, biztos zokogtam volna.

De nem, idén sem tudtunk elmenni a Csillagtestvérek Éjszakájára, Kaposvár fõterére. Nem mentünk, mert délelõtt Baján félmaratont futottam... Nem mentünk, mert Álmos még kicsi testben, Ármin pedig lélekben ehhez... De jövõre menni kell. Megbeszéltük apájukkal, hogy ott kell lennünk. Mindenképpen. Akárhogyan.

Nem beszéltük meg elõre, a szervezõk mégis gondoltak ránk. Andris lámpása ott világított a többi kicsi angyal lámpása között. Nem tudok mit mondani, mert erre nincsenek szavak, de Vianya úgyis tudja, mit gondolok.

CSILLAGTESTVÉREK ÉJSZAKÁJA

A bejegyzés trackback címe:

https://emmamama.blog.hu/api/trackback/id/tr135973180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cusi 2013.12.10. 18:47:26

sajnálom, hogy nem voltam/ vagyok otthon Baján, szívesen meglestem volna a futókat. Fránya vizsgák. >< A többire meg tényleg nincsenek szavak.. Nem tudom mennyire illik ide, de csak annnyi jutott eszembe, hogy: gyönyörű.

pontycomb 2013.12.17. 07:34:44

:( Kiszaladt az időpont a fejem helyéből.. A többihez nem kell szó!

emmamam 2013.12.17. 10:59:25

Futok én még Baján, csajok! ;-) :D És: köszönöm. :)