Tegnap este körbejártuk a dédit és a nagymamákat. Hanna folyamatosan kántálta a versét, még a temetõben is, így a virág mellé verset is kaptak a régen elment dédikék... :)Anyuéknál aztán engem is meglepetés ért, mert anyu is tanított a múlt héten Hannával verset, de nem…

Hannával délután megtanítottam egy verset. Nagyon hamar ment neki. Ez lett belõle: A háttérben Ármin, akit kevéssé érdekelt a magaskultúra...

Hanna újságolja:- Ármin szerelmes a V. Zsófiba!Én: - Igen, õ mondta!Namost, ami azt illeti, Zsófiánál kevésbé kardos menyecskét is el bírnék képzelni a fiam mellé... (Még szerencse, hogy van jó 20 éve akár, hogy meggondolja magát. )

Tegnapelõtt este ez a látvány fogadott a játéksarokban:  Hanna mesét "olvasott" Árminnak, aki azonmód el is aludt. Az apja szedte össze a szõnyegrõl és vitte az ágyba.

Másnál is elõfordult már, hogy a rántott padlizsán, aminek frissen semmi baja nem volt és finomra sikerült, állásában megkeseredett? Vacsorára már nem tudtuk megenni a maradékot... Vagy parajelenség, vagy én vagyok hihetetlenül béna megint... Akinek van tippje, hogy kerüljem el…

Ármin születésnapja után a húsvét következett, a búcsúval egyidejûleg, hogy ne legyen egyszerû az élet... Vasárnap bereggeliztük az elõzõ este apjukkal közösen meg -és szét- fõzött, de nagyon finom sonkát, a gyerekek összeszedték az itthoni nyuszifészketet, aztán mentünk…

Az ünnepek miatti káoszban nem értem ide a számítógéphez, így a szombati, Árminszülinapi fotódokumentáció csak most következik. Erzsi mama issteni túrótortájával (22.-én). A gyerekekkel közösen sütött randa de finom tortával. Este is ette. Anyus Apus Öcccccs…