Tegnap este körbejártuk a dédit és a nagymamákat. Hanna folyamatosan kántálta a versét, még a temetõben is, így a virág mellé verset is kaptak a régen elment dédikék... :)

Anyuéknál aztán engem is meglepetés ért, mert anyu is tanított a múlt héten Hannával verset, de nem tudták befejezni, így ketten mondták el. Ezt:

Horváth M. Zsuzsanna:

Édesanyám!

Itt a tavasz, virág nyílik,
tulipán és orgona.
Nap sugara reánk nevet,
Anyák napja van ma.
Csokrot kötök jó anyámnak,
kedves szóval köszöntöm;
egy ölelés, illatozó virág
szívembõl adom neked,
drága Édesanyám.

Nos, nem gyõztem nyelni a könnyeimet. Sose gondoltam, hogy egyszer az anyukám és a lányom  közösen szaval nekem verset anyák napjára... :) Ez volt a világ legnagyobb ajándéka. :)

(Meg a begónia, amit apjuk közremûködésével a törpéktõl kaptam... )

A bejegyzés trackback címe:

https://emmamama.blog.hu/api/trackback/id/tr615973477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

.Tommy 2011.05.01. 15:09:48

^^ legjobb.. (mijaz a begónia?? :o )

emmamam 2011.05.01. 15:19:28

szép bokros virág, cserépben. kicsit hasonlít a rózsára. :)

.Tommy 2011.05.01. 15:20:21

aham.. :D

nyanya 2011.05.01. 15:34:27

Megrígatott:)Boldog anyák napját:)

emmamam 2011.05.01. 15:37:58

Neked is... :)
süti beállítások módosítása