Nem írok - nem is írhatok - a munkahelyemrõl, annyit talán mégis, hogy nagy a jövés-menés nálunk, hisz lesz néhány gyesrõl visszatérõ kolléganõ, és emiatt többen menni kényszerülnek a közeljövõben. Fiatal munkatársam is, akit ez alatt a 2 hónap alatt nagyon megszerettem. Elárulta, hogy néha olvassa a blogomban az idiótaságaimat, úgyhogy üzenek neki itten és mostan a kedvenc zenéjével (ami nemmellesleg az én egyik kedvencem is):

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.