2011.09.30. 17:28
Andris felett az ég...
Ezt a képet nyáron készítette apa, Andris sírjánál állva, a telefonjával. Nemrég találtam rá...
Pár napja meglepõdtem nagyon. A gyerekek odajöttek velünk a sírhoz, de most nem játszottak és tapogatták a kis figurákat, és nem rohangáltak, mint eddig, hanem megsimogatták a kis sírkövet, odabújtak, Hanna pedig még egy puszit is nyomott rá... (Ezt biztos nem látták egyõnktõl sem... :)) Azt hittem, megszakad a szívem, és csak öleltem õket...
Ma pedig, Álmost fogta az ölében, és azt mondta, kár, hogy nincs itt Andris, mert õt is megdajkálná...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.