Sógorunknak (és egyúttal Hanna keresztapjának) nagyon sok boldog névnapot kívánunk itt is!

Internetes társkeresésrõl írok cikket. vagyis írnék. Itt gubbasztok egész délután, és nincs semmi ihlet, 2500 karakter nagy-nagy semmi, amit kikínlódtam eddig. Hétfõ reggel lapzárta. Vissza fogják dobni... Hülye egy nap ez.

Azt mondta anno a fõnököm énnekem, hogy dühbõl soha ne írjak. Nem mindig tudtam megfogadni a tanácsát, mint ahogy most sem tudom - legfeljebb késõbb privátolom ezt a bejegyzést...Nade. Nem mondom, hogy nincsenek ellenségeim, mert vannak, de azt is el tudom mondani, hogy eddig, akárhol…

Ez az újabb "mûvem" a másik blogon. Ha gondolod, katt alább:HÓEMBER

Ma reggel, 15 évnyi házasság - és egy teljesen átlagos tegnapi nap után - ez fogadott a fürdõszobában :  Eléggé meghatódtam.(És mielõtt Apuci megkér szépen, hogy azonnal vegyem ezt innen le, megköszönöm neki nagyon. Köszönöm! )  

Tegnap a vacsoraromokat takarítottam, a házban szokás szerint atomtámadás utáni állapotok leledzettek. Hanna könyörgött, hogy labdázzak vele, én pedig azt mondtam neki, ha elrakodnak, lesz labdázás is. Ármin felnézett az autói közül, és nagy bölcsen megszólalt:- Akkoj nem…

Szombat este öltöztetõst játszottak a kölkek: Hanna babaruhákat húzott Árminra. A delikvens egész jól tûrte az akciót; képriportunk következik: